Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

Fáy eközben részt vesz az Akadémia „játékszíni bizottsága" pályázatán: „Miképpen lehetne a magyar játékszint Pesten állandóan megalakítani? - ezt a Kassáról Pestre települő magyar színtársulat igazgatása kapcsán (Döbren- teivel) a gyakorlatban is bemutatja. Munkatársa az 1837 és 43 között megjelenő Athenaeumnak, 1840-ben többedmagával társaságot alakít, melynek célja, hogy közadakozásból Ferenczy István tervei alapján felállítsák Mátyás király reprezentatív lovas szobrát. Nem Fáyn múlt, hogy a várt nagy mű végül is torzó maradt, s Ferenczy önmagával is meghasonulva visszavonult szülővárosába, Rimaszombatba.

Az említett „reformeri emlékiratokban” Fáy egy takarékpénztár létesítésére is javaslatot tesz, mely a kisemberek, iparosok, kisbirtokosok anyagi biztonságát célozza. Pest megye takarékpénztára 1840-ben kezdte meg működését a megyeházán, onnan indult, fejlődött széles hálózatú intézménnyé, és több mint egy évszázadig szolgálta a város polgárainak gazdasági biztonságát és gyarapodását. 1965-ben - megalakulásának 125. évfordulójára - állították fel emléktábláját, Csúcs Ferenc művét, az V., Vitkovics Mihály utca 1—3. számú épületen.

Az „Isten szeme" fogadó

Zugligetben, nem messze a Disznófő vendéglőtől, a mai XII., Szilassy üt 3. szám alatt állt egykor Haggenmacher Károly fogadója „párját ritkító szép kerttel és egy halastóval’’. Gyakran voltak szállóvendégei. 1837-ben nyaralt itt egy fiatal ügyvéd és politikus, bizonyos Kossuth Lajos, aki majdnem egy évvel ezelőtt, 1836. május 2i-én barátai - Vörösmarty, Bajza, Schedel, Flelmeczy — társaságában már járt erre, s most orvosai tanácsát megfogadva, hosszabb időt szándékozott e kies helyen tölteni.

Jól is tette bizonyára, hogy elvonult a nagy nyilvánosság elől, hiszen az általa szerkesztett Törvényhatóóági Tudóőítá&okat a cenzúra betiltotta - se mondanivalója, se stílusa nem volt „udvarképes” —, ám az ennek ellenére megjelent... Ez természetesen nem maradhatott megtorlás nélkül: 1837. május 4-ről 5-re virradó éjjel Eötvös Ignác „királyi fiscalis" és Thurn József kapitány 48(0 gránátos élén rátört, elfogta, és a Várba, a Bécsi kapuhoz közeli, űn. József bástyái kaszárnyába vitte. (A mai Táncsics Mihály utca 9. számú épületen domborműves emléktábla utal erre az eseményre.)

33