Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
két valló professzor az asszonyokat a „tisztátalan állatok" közé sorolta, s a gyermekágyi lázat hashajtóval óhajtotta gyógyítani, egyébként a szülészet tanára volt a pesti egyetemen. Tőle „örökölte meg" a tanszéket 1855-ben Semmelweis.) 1833-ban a képet Kristóf hatalmas méretű szobra váltja fel. Birly doktor rendelte meg, „háza szegletének ékességéül". Alkotója az egykori pesti városháza attikaszobrait faragó Bauer Mihály. „Városunk a’ kőszobrokban nyilvános helyeken teljességgel szűkölködik, nem kellemetlen tehát éppen a’ legjártasabb utsza homlokán illyes óriási műnek, ha bár nem olasz országból jött is szembe tűnése" - írja a HonművéiZ. Az „óriási mű" anatómiai szempontból tökéletes férfiakt, 4 öl és 1 láb magas körplasztika, „feje a 2-dik emeletet érinti” - írja a lelkes tudósítás. Felállítása nagy esemény: „az előtte egybe sereglő sokaságtól mindegyre bámultatik”. A leleplezésen még Pest és Buda elöljárói is megjelentek. 1843-ban a teret is a szoborról nevezik el. „Azon kis piacz, melly a' Váczi utczában a' Kis-hid és Hajó-utcza keresztbe folyása által képződik, ezentúl a nagy Kristófról Kristóf terének fog neveztetni"- írja a Regélő Petti Divatlap. Birly doktor házát 1909-ben lebontották. Nagy Kristófot három darabba fűrészelve a központi Városháza egyik udvarára szállították. Helyére dombormű került, de miként a szobor, az idők folyamán az is elpusztult. A régi kép, a festett fatábla még megvan a Kiscelli Múzeum gyűjteményében. A „nemzet mindenese” Mikszáth Kálmán illette e találó jelzővel Fáy Andrást, aki munkás életében reneszánsz polihisztor módjára tevékenykedett a közélet legkülönbözőbb területein a haza javára. 1822-ben Pesten letelepedve Vitkovics Mihály köréhez csatlakozik, akinek a mai Veres Pálné utcában levő otthonában gyakran megfordultak a kor irodalmi jelesei: Berzsenyi, Döbrentei, Kölcsey, Vörösmarty, majd Kisfaludy Károly is, akinek 1821 végén megjelenő Aurórájában Fáy András pest megyei járási szolgabíró is publikál. Neve már nem ismeretlen e körökben. 1807-ben Bokréta, 1818-ban Fria bokréta címmel jelennek meg írásai. Első könyvét Kazinczynak, követendő példaképének ajánlja. Nemcsak irodalmi tevékenységére jellemzők választott mesterének ismert sorai: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted / 30
