Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
Dezső történész, Hubay Jenő zeneszerző és még számosán. Díszelnökük — a megalakuláskor — ifj. Andrássy Gyula gróf, elnök Pintér Jenő. A társaság kezdetben a Fő utcai Schmidthoffer-féle „sörcsarnok’' különtermében, majd a Krisztinavárosi Kaszinóban ülésezik. Rengeteg tervük van: 1921-ben a királyi palota Hunyadi Termében Mátyás király korát bemutató kiállítást akarnak nyitni; lovagi tornajátékot, élőképeket rendeznének. Megjelölnének emléktáblával minden olyan budai épületet, ahol a király megfordult, ezért örömmel üdvözlik 1929-ben a székesfővárosi Műemlékekre Felügyelő Bizottság javaslatát a bautzeni emlék másolatának felállítására. Ekkorra Lux Kálmán építész már újrafaragta a millenniumi kiállítás történeti csoportja számára készített gipszöntvényt, sőt a hiányzó címereket is pótolta. (A „millenniumi" gipszöntvényt Stróbl Alajos az Epreskertbe „menekítette".) A domborművet a főváros 1930-ban „feltűnés nélkül adta át a nyilvánosságnak" - írja a Budai Napló, bár a társaság a leleplezést szívesebben halasztotta volna, mégpedig 1936-ra, hogy az a Buda visszafoglalása 250. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések része legyen. A várvisszafoglalás hősei Budavára visszafoglalása a töröktől európai mértékkel mérve is oly nagy horderejű esemény volt, hogy egyetlen tábla vagy szobor nem is fejezhette kijelentőségét, nem örökíthette meg méltóképp az elesett hősök emlékét. A bicentenárium megünneplésére készülve 1885-ben a főváros megbízza Benczúr Gyulát, a Münchenből két esztendeje hazatelepedett kiváló mestert, hogy vásznán örökítse meg „azt a megkapó jelenetet, midőn a győztes magyar hadsereg, élén Lotharingiai Károllyal és Petneházyval diadalmasan felvonul Buda várába". A mű csak 1896-ban készült el, és először a millenáris kiállításon volt látható. A látványosságszámba menő, barokkos pompájú, nagyszabású történelmi tabló a törökverő egyesült hadak vezéreit, valamennyi kiemelkedő személyiségét megörökíti, mégpedig hiteles arcképek alapján. A kompozíció nem lenne teljes a legyőzött Abdurrahmán (Abdi) basa megjelenítése nélkül... 1936-ban, immár a 250. évforduló alkalmával állítják fel a törökellenes Szent Liga védnökének, XI. Ince pápának egész alakos, szép szobrát a róla elnevezett 9
