Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

tett „kövér" és „füles" (H alaprajzú) házai, illetve Zuglóban a II. sz. házgyár Larsen-Nielsen-rendszerű középfolyosós háza). Újpalota az első próbálkozás a paneles lakótelep városiasabbá tételére. A terv mögött a TTI megszállottságig elkötelezett fiatal építésze, Tenke Tibor áll, aki nem törődött bele abba, hogy a lakótelep tagolatlan, ingerszegény környezetet jelent. Sikerült elérnie, hogy a Fővárosi Tanács 1967-ben úgy adott megbízást a Buvátinak, hogy a rendezési tervek készítésében vitathatatlan szaktekintélynek számító Mester Árpádnak figyelembe kellett vennie az ő egy évvel korábbi tanulmánytervét. A korabeli beszámolók kiemelik, hogy a várostervezők és a paneles háztípusok készítői között mintaszerű együttműködés alakult ki, ami előnyösen hatott mind a beépítési tervre, mind az egyes épületek terveire. A lakótelepet ugyanis az éppen felszerelés alatt álló III. sz. Házépítő Kombinát típusainak a felhasználásával kellett megtervezni. A dunakeszi házgyárat a korábbiaknál változatosabb házak építésére alkalmas sablonparkkal látták el. A TTI tervezői (Csordás Tibor, Selényi István, Callmeyer Ferenc) által kidolgozott paneles tervcsalád már a gyártás indulásakor kilencféle épülettípusból állt. Nem teljes házakat, hanem egymással kombinálható szekciókat tipizáltak, amelyekből sáv-, tömb- és pontházakat lehetett összeállítani tizenegy és ötszintes magassággal. Ezen kívül kifejlesztettek egy 2—5 lakószintes, változatos tömegképzésre módot adó típust. Az 1970-ben felavatott házgyár e termékeit elsőként az Újpalotai lakótelepen használták.

Újpalota a városközponttól nyolc kilométerre, Rákospalota és Rákosszentmihály között húzódó mezőgazdasági művelésű területen létesült 1970-75 között. A136 hektáros területen épült 13 500 lakás mintegy hatvanezer embernek

■ Újpalotai vároókép ma

67