Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

FßttemGJSuniä.

■ KUianek-ház terve a zuglói poitáitelepen (XIV. Gervay utca 29.)

tudott területet szerezni, és néhány év alatt mintegy négyszáz házat hozott tető alá. A város határain belül azonban 1908-ig csak elutasított kérelmekről vagy botrányos spekulációs parcellázásokról hallani. Eredményt felmutatni azután is csak a nagy létszámú és jól szervezett postai tisztviselők, illetve a jól fizetett és jó kapcsolatokkal rendelkező bírák és ügyészek tudtak.

A Magyar Királyi Posta állami személyzetének segélyező és nyugdíjpótló egyesülete által 1908-ban létrehozott Otthon házépítő szövetség saját kertes családi házban ígért otthont tagjainak. A posta-távírdai tisztviselők által indított mozgalom egyik látványos eredménye volt az a zuglói telep, melyet az egyesület elnökéről Hennyey Vilmos-telepnek neveztek. (Ez a név torzult egyes publikációkban a jól hangzó Zuglóhenye helységnévvé.) A telep 1910 és 1912 között épült ki a Hajtsár utca (ma Nagy Lajos király út) és a Körvasút sor vonala közötti külterületen, a Gervay utca két oldalán újonnan parcellázott telkeken. A területet az egyesület jutányos áron szerezte meg a fővárostól, és 150—200 négyszögöles telkekre osztotta fel. Az útépítés és a közművek lefektetésének költségeit a főváros - a szokásos módon - az építkezőkre hárította, ez jócskán megemelte a házak négyzetméterárát. Szerencsére a pénzintézetek ekkor már jóval kedvezőbb kölcsönt tudtak felajánlani, mert az új végrehajtási törvény alapján a tisztviselők lakáspénzét (vajon miért merült feledésbe ez a közalkalmazotti juttatás?) házépítés céljára le lehetett foglalni, másrészt a jelzálogkölcsön a telekkönyvi „betáblázás" révén nagyobb biztosítékot jelentett a hitelező banknak. így az építtetőnek előre semmit sem kellett fizetnie, fizetési kötelezettsége akkor kezdődött, amikor beköltözött a házba.

16