Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

A zuglói postástelepen eredetileg száz házat akartak építeni emeletes ikerházak formájában, a tagság azonban ragaszkodott a szabadon álló, villaszerű épületekhez. Ezért csak családi házak épültek: 1910—n-ben harminckettő, a következő évben újabb tíz. A tisztviselők igényei szerint három-négyszobás, tornácról vagy zárt verandáról nyíló összkomfortos lakások vannak bennük fürdőszobával, pincével, a nagyobb házak alagsorában házmesterlakással. Az épületek többsége néhány típusterv alapján készült, de az azonos alaprajzú házak sem feltétlenül egyformák: a tető és az oromfal formája változik, és különbözőek voltak a mára sajnos jórészt eltűnt részletek, díszítőelemek. Akadt egy-két nagyobb és gazdagabban díszített családi ház is (Gervay utca 14. vagy 22. és 29.). A formai gazdagság ellenére a telep építészeti karaktere egységes és határozott. Ez részben az ismétlődő elemeknek (fa ereszkonzolok, tetőablakok, nyerstégla boltívek, hangsúlyos kémények), részben az építész személyes stílusának köszönhető. Az összes épület tervezője a svájci eredetű Neuschloss- Knüsli Kornél műépítész, aki a zürichi műegyetemen építészetet, a pesti tudományegyetemen művészettörténetet tanult. Két legismertebb munkája az Állatkert főbejárata és a vastagbőrűek háza. Talán nem véletlen, hogy zuglói épületein a Kós-féle állatkerti pavilonok távoli hatását is felismerhetjük,

■ Átépített ház a zugiéi podtádtetepen

17