Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
vészettörténet legjelentősebb tudósa így méltatta a templomot:....kubikus tömbjeivel Árpád-kori építészetünknek lombard ihletésű szellemét sugározza ... a tágas belsőnek tiszta bazilikális elrendezése ... a jó rálátású főoltár egyszerű menzájával a római ókeresztény templomépítészetnek már XI. századi első templomainknál is érvényesülő klasszikus szabályait a legkorszerűbb eszközökkel követi" (Magyar építőművészet, 1941). Az épületegyüttes harmadik eleme a hatvan méter magas, különálló harangtorony (campanile). A keresztet tartó toronycsúcs a toronytest szerkezetét tárja fel, melynek statikus tervezője — miként a templomé — Folly Róbert volt. A nekrológjában „nemzeti építészetünk büszkeségének" mondott Árkay Aladár nagyszabású művét szinte egyöntetűen, pártállástól és világnézeti különbségektől függetlenül méltatták a két világháború közötti Magyarország zaklatott szellemi életében. A templom 1942. szeptember 5-e éjjelén, a fővárost ért bombatámadásban súlyos károkat szenvedett. Az épület szerkezetének köszönhetően kiállta a „próbát”, Árkayné Sztehló Lili hatalmas színes üvegablakai azonban, amelyek (Jajczay János neves egyházművészeti szakíró szerint) „Buda Saint Chapelle- jévé” avatták a templomot, ekkor pusztultak el. Helyreállításuk az eredeti kartonok alapján jelenleg is tart. Árpád-házi Szent Margit-plébániatemplom, 1933 XIII. kerület, Lehel tér „Zz izent ízűz eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének [István, Imre, László, Erzsébet]... életüknek ózentiéget." (Boldog Margit élete Ráskai Lea lejegyzésében, 1510. k.) 1943-ban, születésének 701. évfordulóján avatták szentté IV. Béla és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő leányát, akit szülei Magyarország tatárok alóli felszabadulásáért tett fogadalmukból kolostorban (apácának) neveltettek. Legendáját lelkiatyja írta meg, magyar fordítása Ráskai Lea másolatában maradt fenn. Möller István (1860-1934), a középkori építészet egyetemi tanára alig tíz évvel a trianoni országvesztés után, 1928-ban kezdte a „fogadalmi magyar revíziós templom” tervezési munkálatait. Az 1923-ben alapított egyházközség 53
