Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

golt csarnoktemplom esztétikai karakterét alapvetően az álló és fekvő, travertin burkolatú hasábok szimmetrikus tömegei és az ezeket egymástól elválasztó, tagoló, fent negyedhengertagba forduló üvegablak-felületek adják. A felülvi- lágítós szentélyt az épület legmagasabb, önmagában álló hasábja foglalja magában — és hangsúlyozza. Nyugat felé tekintő, enyhe kiülésű, szegmensíves falát színes üvegablak nyitja fel. Az eredeti, korát megelőző formai megoldás építészettörténeti jelentőségét az európai kortársi templomépítészetben P. Szűcs Julianna méltatta. Az üvegablak, melyet a háború után még készítője, Árkayné Sztehló Lili életében rekonstruáltak, a titulusnak megfelelően a dicsfényben (mcmdorldban) álló, szívére mutató Krisztust ábrázolja. A templomot gazdagító képzőművészeti alkotások zöme a római iskolások műtermeiből került ki. Az „iskola" olasz hatásra (novecento), az avantgárd izmusokra reagálva egyfajta klasszicizáló stílust képviselt.

A szentély két oldalfalán az egyház- és államalapító Szent István emlékét megörökítő, alumíniumlapokra festett képeket Aba-Novák Vilmos készítette 1938-ban. Ugyanekkor festette a födém gerendaszerkezetéből adódó mennye■ A templom délkeletről

5>