Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

■ Az alagsori alaprajz terve, 1929

1927 körül fejezte be a hazai klasszicista építészet fő művének, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeumnak (1826-44) a helyreállítását.

Az alapkövet még 1924-ben, Csernoch János hercegprímás aranymiséjének emlékére helyezték el. Az építkezés 1929-ben kezdődött. A felszentelést már Serédi Jusztinján végezte, dátumát a portikusz bázisában lévő kövön olvassuk: Consecrata Anno Dom(ini) MCMXXX1.

A szabadon álló templom látványos motívuma az oszlopsorral övezett tamburos kupola, mely kisebb léptékben az esztergomi bazilikáét idézi (Hild József, 1845). A kupolát hordó négyezet pilléreibe félköríves térbővületek (exedrák) ívelnek. A bejárat mögötti pillérpáron át egy-egy kápolnába jutunk. A szentély felé esőkből jobbra a sekrestyébe nyílik bejárás, az evangéliumi oldalon pedig a szószéket helyezte el az építész. Térbeli helyzetüket a külsőn négy mellékkupola hangsúlyozza. A keresztszárak kazettás dongával fedettek, a szentély félköríves záródásű. A belső támaszok malachitzöld műmárvá49