Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

Buda első virágkorát Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása alatt élte a Német-római Birodalom székhelyeként. Kiépítették a palota három belső udvaros, soktornyos tömbjét és köré az erős várfalrendszert. „Befejezetlen beruházás" maradt a Csonkatorony, ezt még Nagy Lajos uralkodása idején kezdték építeni. A négy-öt emelet magas építmény alaprajzát ma az Oroszlános udvar kövezetének világos kőburkolata mutatja.

Mátyás király (1458-90) főleg a Zsigmond által emelt épületek csinosítására helyezte a hangsúlyt, reneszánsz stílusban alakíttatta át őket. Palotájának legrégibb ábrázolása a Michel Wohlgemut műhelyében készült fametszeten maradt ránk a nürnbergi Hartmann Schedel 1490—93 között megjelent krónikájában. Jól azonosítható rajta a Frisspalota, a sok fiatornyos István-torony is. Nyugati irányból Erhard Schön 1541-ben készült fametszete mutatja a sok- tornyú Buda várát. Gerevich László — a palota második világháborút követő, teljes körű régészeti feltárásának vezetője — az előkerült leletek és a korábbi leírások, metszetek alapján elkészítette a pompás palotaegyüttes rekonstruált vázlatát-, valóban pazar látvány fogadhatta az érkezőket.

A százötven éves török uralom jellegzetes iszlám építészete alapvetően megváltoztatta a két szomszéd város képét. Mintha egy manapság Ferihegyre

■ Buda keletről, réizlet Hartmann Schedel krónikájából

6