N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
A több anyaszervezethez tartozó Földrengésjelző Obszervatórium 1966- ban költözött mai sas-hegyi otthonába, ahol előbb a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének osztályaként, ma főosztályaként működik. Az intézmény lelke a Sas-hegy dolomittömegébe kihajtott vágatrendszer, amelyet valószínűleg óvóhelynek építettek ki a második világháború előtt. Az ötvenes években gombatermesztésre használt alagútrendszert szigetelték, villanyvilágítással látták el, és a belső (körülbelül három méter széles, két méter magas, félkör szelvényű) folyosókban betonalapokra telepítették a rengéseket észlelő műszereket. Kezdetben a regisztrálóműszerek is itt voltak (kormozott papírra tűk karcolták az érzékeny „lázgörbéket"), ma már a kutatóknak is otthont adó felszíni kutatóházban üzemelnek. Az itt és másutt (Magyarországon 18 földrengésjelző állomás van) regisztrált makro- és mikroszeizmikus adatokat angol nyelven a nemzetközi szeizmológiai szakkörök rendelkezésére bocsátják. A mára muzeális értékké vált korábbi észlelő- és regisztrálóműszereket egy szeizmológiakutatás-történeti kiállításon kívánják bemutatói a nagyközönségnek. A kétmilliós főváros — főként a közlekedésből származó — folyamatos „alapzaja” (pontosabban alaprengése) ma már zavarja a nagy pontosságú méréseket, de mértékének ismeretében az Obszervatórium megbízható adatokat nyújt a társtudományoknak. Az obszervatórium falán az emléktáblák Egyed Lászlónak és Bisztricsány Edének — a magyar földrengéstudomány kiemelkedő személyiségeinek — állítanak méltó emléket. A szőlő és bor városa - Budafoktól Nagytétényig A főváros XXII. kerülete, Budafok-Tétény a Duna jobb partján, a Budai-hegység déli előterében, a részben lösszel borított dolomit fennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin fekszik. Területe alatt körülbelül 110 kilométeres pince- és üregrendszer húzódik. Ezek egy része természetes eredetű (például a Nagy- vagy Török-barlang), de a miocén korú szarmata mészkő könnyű faraghatósága és építőkőként való felhasználása mesterséges üregek sokaságát ered5'
