N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
az újlaki kutakból kapó — krisztinavárosi medence is tehermentesítésre szorul: ekkor a tározót összekötötték a budai hálózattal. 1925-ben a Gellért-hegy tövében felépült az úgynevezett Barlang-gépház is, amely a Ferenc József (ma Szabadság) hídon át érkező, akár napi 18 ezer köbméter káposztásmegyeri vizet segített eljuttatni a krisztinavárosi tározó övezetébe. A háború idején a Gellért-hegyi medence erősen megsérült, és csak 1949-re sikerült teljesen helyreállítani. A város vízigénye viszont folyamatosan nőtt, így 1955-ben üzembe kellett helyezni a második, ezúttal 30 ezer köbméteres Kelenhegyi úti medencét is. Annak ellenére, hogy 1968-ban már harminchárom medence szolgálta Budapest lakosságát, a hetvenes években végig vízhiánnyal küszködött a főváros. A gondot csak egy újabb, minden korábbinál nagyobb tároló felépítésével lehetett megoldani: ezért építették meg a Sánc utcai, 80 ezer köbméteres tárolórendszert. Az építkezés roppant méretére jellemző, hogy kiindulásképpen egy 170 ezer köbméteres gödröt mélyítettek a hegyoldalba, ebbe került a két medence és a működtetésüket biztosító létesítmény betonkolosszusa. A hatalmas mű környékét később parkosították, a mesterséges domb tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Tabánra és a Várhegyre. A medencék fenékszintje 11,4 méterrel van magasabban, mint a Kelenhegyi úti, régi tárolóké. Mintegy egy kilométer hosszú, 140 centiméter átmérőjű vezeték köti össze őket, amelyet a hegyet átszelő csőalagútban helyeztek el. A víz mozgatását lehetővé tevő gépház a régi medencék mellett kapott helyet. A tározók feltöltését és kiürítését számítógépek vezérlik, a város igényeinek megfelelően. Ment a gőzös Kanizsára — a Déli pályaudvar alagútja A Balatonra utazó szerelmes párok első zavartalan csókja a Déli pályaudvarról induló vonatokon néhány száz méter után elcsattanhatott, a váltókon átdöcögő szerelvények egy füstös alagútba futottak, hogy néhány száz méter megtétele után egy teljesen más városképi környezetbe jussanak. Kevesen gondolják, hogy a hajdani Buda vasútállomásra vezető alagút a szabadságharc leverését követő Bach-korszak dermedt évei után nagy len47
