N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Középkori koponyák a látosatható ózakaizon

merjük a Szentháromság téren 1897-ben történt útbeszakadások okainak kivizsgálásához készült térrajz, illetve későbbi feldolgozások, másolatok formájában.

Minden bizonnyal Schubert munkájának felhasználásával készült a vári barlangpincék első közzétett térképe is, az alagút vizesedésének okát vizsgáló, Szontágh Tamás vezette bizottság jelentésének melléklete. Az 1908-ban kiadott, i:2000 méretarányú térkép a Szent György tértől a Szentháromság térig terjedő területen mintegy hatvan külön álló sziklapincét tüntet fel, jelentős részüket ekkorra már betöltötték.

A XX. század első évtizedeiben az üregeket még mindig csak veszélyforrásokként tartották számon. Történeti adatokból ismert, hogy IV. Károly 1916. évi koronázási szertartása előtt a rendőrség már napokkal előbb megszállta a „Szentháromság tér alatti alagúthálózatot és az összes lejáratot".

Bár a Várhegy sziklapincéinek földtani érdekességeivel - főleg a Dísz tér alatti részen feltáruló pizolitteleppel (gömb alakú mészkiválások sokasága) - már a múlt század természettudósai is foglalkoztak, az üregek barlangtani je30