N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

„Hegyek között völgyek között..." - a gyermekvasút alagútja

1948. augusztus i-jén Gerő Ernő közlekedési miniszter nyitotta meg az Úttörővasút Széchenyi-hegy állomását, ekkor gördült végig az első szerelvény a — kor stílusának és lendületének megfelelően - hatvanhat munkanap alatt felépített első, 3,1 km hosszú szakaszon (Széchenyi-hegy állomás—Normafa megállóhely—Úttörőváros állomás—Előre állomás). A gyermekvasút létrehozására több helyszín is szóba jött: a Gödöllői-dombság, a Margit-sziget és a Népliget is. A budai terv mellett végül a csillebérci gyermektábor létesítése és megközelíthetősége döntött.

A második szakasz építése 1948. augusztus i-jén kezdődött. A János-hegy állomáson át a Ságvári-liget állomásig 1949. június 24-én gördült végig az első szerelvény. Már ekkor megkezdődött az alagút építése, amely a 11,7 kilométeres vonalszakasz egyik érdekessége. A harmadik szakasz a Kis-Hárs-hegy és Hárshegy megállók érintésével a Hűvösvölgyi végállomáshoz vezetett. Ezt a vonal- szakaszt 1950. augusztus 20-án adták át, majd 1951-ben végeztek a hűvösvölgyi vontatási telep építésével. A két végállomás közötti szintkülönbség 235 méter.

■ Az Úttörővaóút vonalának dematikui rajza

l8