N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Az alagút bejárata

A vasútvonal egyik műszaki érdekessége a Hárs-hegy megállóhely és a Hűvösvölgy végállomás közötti alagút. Megépítése elkerülhető lett volna egy 4-4,5 kilométer hosszú, egyenletes lejtésű vonalszakasszal, de a tervezők inkább egy különleges, 80 méteres ívben fekvő, 20 ezrelék emelkedésű, 254 fokos középponti szögű, csavarvonalban épített alagutat terveztek. így a két, 71 méter szintkülönbségű állomás között 2,6 kilométer hosszú utat tesznek meg a szerelvények.

Az alagút iránytárójának építése 1949. január 12-én kezdődött meg. (A táró külszínről nyitott, vízszintes vágat.) A 198 méter hosszú alagutat hatméteres szakaszokban alakították ki. A fúrás során kitermelt 1100 köbméter kőzet- és földanyagot egy — az alagút középpontjában lemélyített - függőleges aknán szállították a felszínre. Az alagút szelvényét úgy méretezték, hogy abban később a villamos vontatás felsővezetékei is felszerelhetők legyenek.

1998-ban, az első szakasz átadásának ötvenedik évfordulóján - már a MÁV Rt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútjaként - megújult állapotban fogadta a látogatókat az erdei vasút. A gyermekvasutat a MÁV Rt. és a Fővárosi Önkormányzat, valamint a magánszemélyek által létrehozott Gyermekvasutasokért Alapítvány működteti. A hajdani Úttörővasút új szolgáltatásokkal, új szellemben, de a nosztalgikus emlékeket sem feledve ma a fővárosi idegenforgalom egyik sajátos színfoltja.

'9