Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
I nyílik, a forgóajtós, bronzvázas üvegfalon át egykor márvány burkolatú előcsarnokba, majd a gépi úton szellőztetett pénztárterembe juthatott a látogató. Az irodák is mesterséges szellőztetéssel voltak ellátva, fűtésüket-hűtésüket pedig a födémekbe betonozott csőkígyókban keringtetett meleg vagy hideg víz (úgynevezett Crittal-rendszer) oldotta meg. Ez volt az ország első teljesen légkondicionált épülete. A szerkezeti és gépészeti szempontból előremutató épület sok vitát kiváltó homlokzata - furcsa módon — kevésbé volt újító. Félreértés ne essék, kiváló modern épületről van szó, nagyvonalú és elegáns homlokzatokkal, de szerkesztésében és arányrendszerében klasszikus tanulságok rejlenek. A földszinti oszlopsor a lábazat szerepét tölti be. A hetedik emelet visszahúzott és vasbeton lemezpárkánnyal lezárt szintje - mély árnyékcsíkjával - a hagyományos főpárkányt helyettesíti. így jön létre a klasszikus palotahomlokzat hármas tagolása, ahol a középrészt az emeletek sima mészkő burkolatú felülete adja, a síkban tartott egyforma fém ablakok négyzethálójával. A tervezők még itt is beiktattak néhány finom szabálytalanságot. A térre néző főhomlokzaton az ablakraszter balra tolódik el, vagyis a jobb szélen a tömör felület szélesebb. Az eltolódást az elnöki szint erkélye és a földszinti falra helyezett dombormű (Medgyessy Ferenc Szüretelők című monumentális reliefje) ellensúlyozza. Ezek az elemek jelölik ki a székház homlokzatán a Szabadság tér középtengelyét. Még egy apróság: az elnöki szint belmagassága 30 centiméterrel nagyobb, mint az általános emeleteké, ezért ablakai is magasabbak, finoman hangsúlyozva a főemeletet, a „piano nobilét". A felsorolt fogások azt bizonyítják, hogy az építészek nem csak a modern tervezési módszerekben voltak járatosak, arányérzéküket az építészettörténet emlékeinek alapos ismerete csiszolta. Lauber László (1902—53) és Nyíri István (1902-55) — mindketten Wälder Gyula irodájában kezdték pályájukat — 1933 és 1945 között dolgozott együtt, főként kiváló bérházakat (XII., Kékgolyó utca 10., 1933—34; V., Irányi utca 8., 1936; V., Szép utca 3., 1937) és kisebb családi házakat terveztek, de volt egy-két nagyobb megbízásuk is (a telefongyár irodaháza, XIV., Hungária körút 128., 1942; a pécsi Kikelet üdülőszálló). A Pénzintézeti Központ székháza sokféle hivatali funkció után nemrég újra pénzügyi rendeltetést kapott. Felújításakor — statikai gondokra hivatkozva - a vasvázig csupaszították le a műemlék épületet, és felső két szintjét lebon64
