Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
tották. A rekonstrukció feladatát végül átvevő Reimholz Péter ezeken a szinteken eltért az eredeti állapottól: egy emelettel többet épített vissza, és a hajdani étterem íves fala helyén szögletes visszaugrást alakított ki. Az eltérés nem tett jót a műemléknek. Az alsó hét szintet viszont nagyjából egykorvolt formájukban állította helyre. A székházeset ellentéte is előfordul Budapesten: vannak olyan alárendelt szerepúj főként ipari épületek, melyeknek középülethez méltó homlokzatuk van. Többnyire a Fővárosi Elektromos Művek számára készültek: ügy tűnik ez a vállalat - mint modern nagyvárosi szolgáltató intézmény - sokat adott arra, hogy épületei szimbolikusan is kifejezzék az elektromos energia hatalmát. Ennek fő eszköze a klasszicizálás volt, a Kelenföldi ffőerőműnél (XI., Budafoki út 52., Reichl Kálmán és Bierbauer Virgil, 1913-26) Peter Behrens módjára stilizált változatban, az óbudai áramátalakítónál (III., Szentendrei út 135., Román Ernő és Györgyi Dénes, 1930) az aquincumi romterület közelsége miatt dórizáló változatban. Az erzsébetvárosi alállomás (VII., Kazinczy utca 21., Gerstenberger és Arvé, 1934) keskeny utcát szétfeszítő, travertinburko- latű homlokzata monumentalitásában szinte a londoni Royal Institute of British Architects (RIBA)-székházéval vetekszik. Györgyi Dénes (1886—1961) is eljátszott a klasszicizálással vegyített dekoratív expresszionizmus eszköztárával (Bérház és bemutatóterem, V., Honvéd utca 22-24., 1930-31), de most mégsem ezt az amúgy jelentős modern épületét választottam bemutatásra, hanem egy kései munkáját. A budai Vár alatt áll az Elektromos Művek lakó- és üzemháza (I., Attila út 99., 1937—38). A fontos útvonal nagy része a harmincas években épült bejó minőségű bérházakkal. Közéjük kellett illeszteni ezt a nagyméretű és idegen funkciójú épületet. A feladatot tovább nehezítette, hogy a telek hátsó, Logodi utcára néző frontja legalább tíz méterrel magasabban húzódik. Györgyi kiváló megoldást talált erre a helyzetre: a szolgálati lakásokat az Attila útra, a trafókat a Logodi utcához fölvezető Bugát lépcsőre nyitotta, a kapcsolótermet és az egyéb kezelő helyiségeket a kettő közé, a sarokra helyezte. Az épület fő nézete így az átlós nézet lett, ahonnan a ház kettős természete föltárul. Míg az Attila üti szárny a bérházak tagoltságához igazodik ablakaival és erkélyeivel, az üzemi rész pedig erős párkányokkal, több lépcsőben hidalja át a szint- különbséget, a sarok egy középület nagyvonalúságát és finomságait mutatja.
