Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

várostervezésről, képzőművészetről és designról. Hazatérése után szembekerült a konzervatív magyar valósággal, de az ütközések ellenére mindent megtett a korszerű gondolkodás és alkotó módszerek meghonosításáért. Breuer Marcell közvetítésével meghívást kapott a CIAM 1929-es frankfurti kongresszusára, ahol mindjárt az akkor megalakult magyar ClAM-csoport vezetője lett és maradt is, egészen annak 1938-as feloszlatásáig. A húszas évek végén kis családi házak építésével kezdte pályáját (II., Bimbó út 75., Vérhalom utca 24., Cserje utca 4/A-B és 12., Hankóczy utca 3., XII., Lejtő utca 2/A), csak a harmincas évek közepén jutott néhány nagyobb megbízáshoz.

A Tyroler-házra furcsa módon nem annyira Gropius vagy a Bauhaus hatott, inkább Le Corbusier elveit tükrözi. A lábakra állítás, a napozóterasz a lapos tetőn, a főhomlokzat vízszintes szalagablakai - mind olyan elemek, amelyek megtalálhatók Le Corbusier alapelvei között. A vázas szerkesztés és a konzolos födém lehetővé tette, hogy a nyugati homlokzatot teljes szélességében ablakokkal nyissa meg (melyek mérete, magassága szorosan összefügg a mögöttük lévő helyiségek funkciójával), ugyanakkor a déli homlokzaton füg16