Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ Szervátiusz Tibor: Kaidy Zoltán síremléke a Farkasréti temetőben

mot (E. Csorba Csilla) és a Lajta Béla funerális életművét (Majoros Valéria) tárgyaló tanulmány. Az Ars Hungarica később is közölt jelentős írásokat a témában, például 2002-ben Papp Gábor György tanulmányát Gerster Kálmán funerális alkotásairól.

A szakirodalom másik nagy fontosságú darabja a Budáról megjelent műemlék-topográfia második kötete 1962-ből, melynek a régi budai temetők sírköveiről szóló részeit Horler Miklós írta (az itt ismertetett és máig is fennmaradt sírok legtöbbje azóta a Kerepesi üti temetőbe került). A síremlékművészet témaköre szempontjából is igen informatívak Lyka Károly monográfiái, melyek közül a Szobrászatunk a századfordulón (1954) megfelelő fejezete a legfontosabb. Az 1981-ben megjelent kétkötetes századforduló-monográfia (Magyar művészet i8go-igtg) síremlékekről szóló fejezetét Nagy Ildikó

8