Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

szobrász vezérmotívumai közül a balatoni tematikát idézi fel. Két másik farkasréti müve a görög mitológiai témakörhöz kötődik; közülük a báró Hatvány Károly sírjára került, Orpheuszt és Eurüdikét megjelenítő vörösréz relief felavatása után nem egészen egy évvel, Budapest második világháborús ostroma során megsemmisült. A másik mitologikus síremlék jóval később létesült; 1987-ben került Ferencsik János sírjára Apollón bronzalakja (F 25). Közvetlenül mellette áll egy másik, 1976-ban felavatott Borsos-mű; Gyurkovics Mária sírszobra, amely az énekesnőt a nevével legerősebben összeforrt szerepben, a Rigoletto Gildájaként örökíti meg (F 25).

Meg kell még említeni a Kéry-síron látható, Bánat című domborművet (F 5/3), Petényi Géza síremlékét (F 49 körönd), és az 1981-ben készült, Hajnal című reliefet, amely később Borsos saját sírján kapott helyet (F 20/2). Borsos Miklós mintázta Semmelweis Ignác jelenlegi sírszobrát is, az Anya gyermekével című alkotás azonban eredetileg, 1963-ban nem síremléknek készült: Semmelweis hamvait csak két évvel később helyezték el mögötte, tabáni szülőháza, a mai Semmelweis Orvostörténeti Múzeum falában. (A már említett, 1894-ben felavatott Semmelweis-szarkofág ma is a Kerepesi úti temetőben található.) Borsos kimagasló jelentőségű funerális munkássága is azt mutatja, hogy a XX. század második felében a budapesti síremlékművészet legfontosabb helyszíne már a Farkasréti temető volt.

Amerigo Tot két nevezetes műve is megtalálható a fővárosi temetőkben-, az eredetileg szülőfaluja temploma számára készült Cóurgói Madonna másodpéldánya Bozzainé Benedetti Gyöngyi sírján áll (F 46/3), A mag apoteózióa című, eredeti formájában 1971-ben bemutatott alkotásának egy variációja pedig az Eck-sírra került (K 42/1).

Melocco Miklós alkotásai közül Amerigo Tot nyughelyén található a Homo t)aber című szobor első változata 1989-ből (F 1), amelynek trónus nélküli variációja egy évvel később a székesfehérvári Mátyás-emlékmű egyik mellékalakjaként került köztérre. Melocco legismertebb funerális műve kétségtelenül Antall József 1999-ben felavatott, sokat vitatott síremléke (K 28), a legjelentősebb pedig az Ady-szobrok sorozata, melyek közül bármelyik értelmezhető síremléktervként - ezt maga az alkotó is többször megerősítette és bármelyik méltóbb emléket állítana a költőnek, mint a jelenlegi, már említett Csorba-féle Ady-sírkő.

61