Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

a Krausz család mauzóleumát (K 51). Wälder kisebb síremlékeket is tervezett, közülük Kandó Kálmán 1936-ban felavatott sírköve a legismertebb (K 46). Végh Gusztáv tervezte Enyedi Simon (F 6/7) és Pajor Sándor (K 35) szép arányú sír­kövét. Karakteres csoportot képez néhány ekkoriban létesült építészsírem­lék, az életmű legfontosabb alkotását vagy alkotásait megjelenítő dombor­művekkel. Ilyen például Alpár Ignác 1929-ben felavatott síremléke, Kotál Henrik és Szege Sándor alkotása (K 19), Zielinszky Szilárd sírja Wälder Gyu­lától és Bory Jenőtől (K 10/1), vagy Hauszmann Alajosé Hültl Dezsőtől és Vass Viktortól (K 10/1). A harmincas évek funerális művészetében az egyre anakronisztikusabbá váló neobarokk és a rokon irányzatok mellett megjelent egy ugyancsak kon­zervatív, formailag mégis modernebb szemlélet, amely elsősorban azokhoz a ■ Dabóczi Mihály: Gerentiér László síremléke 51

Next

/
Thumbnails
Contents