Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ l’átzay Pál: Kuncz Aladár ói'remiéke

szobrászokhoz kötődött, akiknek pályáját hosszabb-rövidebb ideig a római iskola határozta meg. Ebben az időszakban a Farkasréti temető jelentősége már a Kerepesi úti temetőével vetekedett, így az új irányzathoz sorolható művek nagy számban kaptak helyet mindkét sírkertben. A római iskola szempontjából mégis a Farkasréti temető a jelentősebb, ahol ide kötődő reprezentatív építészeti együttes is létesült: az 1938-ban felavatott temetőtemplom, harangtorony és ravatalozó, valamint a hasonló stílusban kialakított árkádos sírboltok, a főkapu, a bejárati épület és a környező temetőfal. A Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei alapján megvalósult együttes a korabeli magyarországi egyházi építészet kiemelkedő darabja volt, méltán sorolható a korszak legjobb templomépületei közé. A temetőtemplom a második világháborúban elpusztult, falait és az altemplomi részt kolumbá- riumként hasznosították, a harangtorony megmaradt részébe munkásmoz52