Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

tozata Sidló saját sírján állt előbb a Kerepesi úti, majd a Rákoskeresztúri temetőben, amíg el nem lopták. Lux Elek jellegzetesen könnyed és kecses alkotásaival találkozunk többek között a Reiner- (K 34), a Kovács- (K 36/1) és a Gróh-síremléken (K 48/3), valamint a saját sírján is (K 50/1). Sződy Szilárd finoman mintázott portrédombormüvei díszítik például Wildner Ödön (K 34) vagy Némethy Ella (F1) sírját, ezek azonban emlékplakettként készült, másodlagosan felhasznált alkotások. Kövesházi Kalmár Elza készítette Kaffka Margit (F 1) és Gyarmati Mária (F 26/2) síremlékét, és meg kell említeni saját egykori sírszobrát is, melynek a nyugvóhely felszámolásakor nyoma veszett. Ugyanehhez a finomabb, sokszor lírai vonulathoz tartozik még G. Fekete Gézától Túry Zoltán (F 43) és Fülöp Elemértől Csánki Dezső (F 33/2) sírszobra, Szentgyörgyi Istvántól Csók Istvánné síremléke (K 35) és a méltóságteljes Sipőcz-síremlék (K 34), valamint Gabay Sándor, Vass Viktor, Gecső Sándor vagy Yrjö Liipola müvei.

Egy másik, elsősorban a katonai ikonográfiából merítő, harciasabb és pate- tikusabb irányzat reprezentatív képviselője volt Gömbös Gyula eredeti sírszobra, ifj. Vastagh György 1941-ben felavatott, majd néhány év múlva lerombolt műve. A kiválóan megformált lovas szobor ősmagyar vitézt ábrázolt. E vonulat jellegzetes álkotása például Lányi Dezsőtől az Eckensberger-sír- emlék (K 10/2), Dabóczi Mihálytól a Gerentsér-síremlék (F 6/8), Tersztyán- szky Ödön sírszobra Cser Károlytól és Kóbor Elektől (F 33/1), vagy Krisztián Sándor művei, például Hajts Lajos síremléke a Rákoskeresztúri temetőben. Itt említendő Siklódy Lőrinc számos műve, köztük Pékár Gyula (K 48/3) és Vámossy Tibor (F 45/1) síremléke. Siklódy a militáns tematika egyik legelkö- telezettebb képviselője, bár több ismert műve, mint például a Radies- (K 11) vagy a Balázs-síremlék (K 46) kifejezetten lírai hangulatú. Több katonai témájú emlékművet és közös síremléket állítottak fel a Rákoskeresztúri sírkert egykori hősi temetőrészében, többek között Körmendi-Frim Jenő, Márton Ferenc és Lőte Éva munkáit.

Néhány családi mauzóleum is épült ebben az időszakban, de ezek többsége csupán a síremléktípus virágkorában, a XIX. században keletkezett művek utánérzése. A jelentősebbek közül megemlíthetjük a Rados Jenő tervezte Miklós-mauzóleumot (K 9/2), a Barát Béla és Novák Ede tervei szerint épült Herzog-Hatvany-mauzóleumot (K 36/2), valamint Wälder Gyula alkotását,

50