Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
■ Lajta Béla: a Sváb fivérek tírboltja Iád sírboltja közvetlenül a szertartásterem mellett létesült 1914-ben, és Lajta kapuszerű síremlékei közé tartozik. A Salgótarjáni utcai temetőbe került utolsó alkotását, Bacher Vilmos népies növényi ornamentikával díszített síremlékét a szignó szerint 1918-ban faragták kőbe, terve azonban korábban, a Kohner- sírboltéval azonos időszakban készülhetett. Erre utal az is, hogy legközelebbi formai rokona, Mezey Ede Kozma utcai temetőben található síremléke 1913- ban készült. A Bacher-síremlék másolata szintén ott áll, Lajta Henrik sírján. A Kozma utcai temető falsírboltjai közül legalább hatot Lajta Béla tervezett. A Gries család 1906-07-ben épült mauzóleumának meghatározó része az erőteljes, monumentális hatást keltő boglyaíves kupola. Az építmény külső pirogránit burkolata megsemmisült, kapuja eltűnt, de a belső tér vallási szimbófumokban gazdag, oroszlánokat, madarakat, égitesteket és pálmafákat megjelenítő mozaikjai ma is láthatók. A közelben áll, és szintén boglyaív keresztmetszetű Lajta egyik legismertebb alkotása, az 1902—03-ban épült színpompás Schmidl-mauzóleum, melyet korábban Lechner Ödön és Lajta közös művének tartottak, de az újabb kutatások, Lechner kétségtelen szellemi 37
