Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
Legrangosabb funerális megbízását a budavári nádori sírbolt szobrai jelentették. 1895-ben József Károly Lajos főherceg bízta meg a sírbolt átépítésével Hauszmann Alajost, valamint József nádor síremlékének elkészítésével Zala Györgyöt. Az átalakítás során a firenzei Medici-sírbolt hagyományait követő belső díszítés, valamint három nagyszabású szobrászati alkotás született. A sírbolt centrumába József nádor fél térdre ereszkedő, a magyar koronát óvó alakja került. Zala készítette József Károly Lajos és felesége, Klotild hercegnő szarkofágját is, melyen a két elhunytat a középkori szobrászatra jellemző módon, fekvő helyzetben és felravatalozva jelenítette meg. Ezzel rokon mű a vadászbalesetben elhunyt László Fülöp főherceg egyalakos szarkofágja, Stróbl Alajos munkája. (A formai analógia miatt itt említendő meg az 1898 óta a Mátyás-templomban nyugvó 111. Béla király és felesége, Anna királyné síremléke, Mikola Ferenc alkotása.) A XIX-XX. század fordulóját megelőző és követő időszakból az eddigiek mellett elsősorban Kallós Ede munkássága emelkedik ki. A kortársak őt tartották Donáth mellett a másik jellegzetes temetői szobrásznak. Formai erényei valóban a jelentős mesterek között jelölik ki a helyét, de műveinek nyelve nem olyan összetéveszthetetlen, szuverén, mint Donáth munkáié. Egyik legkiválóbb alkotása Erkel Ferenc síremléke 1904-ből (K 29), melyre éneklő nőt ábrázoló, lírai szépségű dombormű és egy szfinx alakja került. Az Erkel-sír- emlék építészeti részét Márkus Géza tervezte, aki Jankó János 1905-ben felavatott síremlékénél (K11) is Kallós partnere volt. Az 1900-ban készült Minich- síremlék architektúrája Kosztolányi Kann Gyula munkája (K 19). Kallós Ede legismertebb funerális műve Irányi Dániel 1901-ben felavatott síremléke (K 29), amely olyan sikeres volt, hogy másodpéldányát három évvel később Irányi emlékműveként is felállították (ez volt Kallós első köztérre került munkája a fővárosban). A mű népszerűsége elsősorban annak köszönhető, hogy a gyászoló Hungária alakját harci öltözék helyett népviseletben jelenítette meg. Az Irányi-síremlék építészeti részét Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, akikkel Kallós közösen indult a Kossuth-mauzóleumra kiírt, visszaélésekkel terhes pályázaton is, a zsűri művésztagjai által legjobbnak ítélt tervet nyűjtva be. Az ismertebb Kallós-művek közé tartozik Kozma Sándor 1902-ben felavatott síremléke (K 29/2), Iustitia hermájával és azzal az allegorikus főalakkal, 27
