Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

mellyel a szobrász a rangos Rökk-díjat is elnyerte. A Kozma-síremlék, témáját tekintve, elsősorban Donátit ugyanekkor készült Csemegi-síremlékével mutat rokonságot, amit az is erősít, hogy a két jogtudós sírja egymással szemben helyezkedik el. Kallós e periódusához sorolható még Vadnay Andor 1905-ben felavatott, kubikost ábrázoló sírszobra (K 17/2), valamint Bartha Miklós 1907-ben elkészült síremléke az elhunyt ravatalon fekvő alakjával, melynek építészeti részét Tátray Lajos tervezte (K 28). Későbbi alkotásai már arról tanúskodnak, hogy temetői művészete észrevehetően kifáradt; ez különösen igaz báró Bánffy Dezső 1914-ben avatott sírszobrára (K 29/2), melyet hatalmas, minőségi különbség választ el a mellette álló Kozma-síremléktől. Kései művei közül Fáik Miksa (K 29/3) és Beöthy Zsolt (K 36/2), valamint a Kozma utcai izraelita temetőben Veigelsberg Leó és Gelléri Mór síremléke színvonalasabb.

■ Maróti Géza éi Teles £de:

Horti Pál iíremléke

28