Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ Toldy Ferenc síremlékén a portré Huszár Adolfi alkotása

Szintén a Kerepesi úti temető fala mellett található Ganz Ábrahám mauzóleuma, melynek terveit Ybl Miklós készítette 1868-69-ben (K fal). Bár Ybl életművében fontos helyet foglalnak el a funerális alkotások, ezek többsége nemesi családok vidéki birtokközpontjaiban található; Budapesten a Ganz- mauzóleum az egyetlen jelentősebb temetői épülete. A Kerepesi úti temetőben álló egyéb művei, mint a báró Gerliczy család 1870-ben létesült síremlékének építészeti része (K 21) vagy Tavaszy Endre 1883-ban felavatott sírköve (K 34/1), munkássága egészéhez képest kevésbé jelentékenyek. A temetői építészet historizáló irányzatához sorolható az a sírbolt is, amelyet Lechner Ödön tervezett 1874 körül, fiatalon meghalt felesége emlékére (K fal). A Vízivárosi polgári temetőben szintén 1874-re épült fel Steindl Imre egyik első neogótikus műve, a gróf Gyulai család mauzóleuma, melynek kápolnaszerűen

16