Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
kiképzett belső terét Antonio dal Zotto szobrai és Jakobey Károly freskói díszítették. A Kerepesi úti temető nemzeti sírkertté alakításának egyik legfontosabb lépése az 1848-49-hez kötődő emlékhelyek létrehozása volt, mindenekelőtt gróf Batthyány Lajos újratemetése és a Schickedanz Albert tervezte Batthyány- mauzóleum 1874-es felavatása (K 11-12). Az épület, melyet inkább nevezhetünk sírboltnak, mint mauzóleumnak, az elfogadott tervekhez képest befejezetlen; legutóbbi, néhány éve történt renoválásakor is csak redukált mértékben egészült ki. Jellemző, hogy az 1870-es években a szobrászati részek kivitelezése maradt el; később, a Deák-, majd a Kossuth-mauzóleum építésének idejére már ez is elengedhetetlenné vált. Schickedanz amúgy számos bírálatban részesült műve miatt, és nagyobb funerális megbízást nem kapott többé. Későbbi megvalósult munkái közül a Szabóky- (K 7) és a ma már jelképes Semmelweis-síremléknek (K 34/2), valamint Szilágyi Sándor sírkövének (K 28) társtervezője Herczog Fülöp volt. Az 1901-ben elkészült Szilágyi-sírra Fadrusz János emlékplakettjének másolata került. Fadrusz készítette eredeti síremlék nincs a főváros sírkertjeiben, csupán másodlagosan felhasznált alkotások; 1891-ben mintázott híres Krisztus-szobrából kettő is található a Kerepesi úti temetőben, az egyik a saját sírja felett (K 28), a másik pedig a Heinrich család sírján (K 20). Deák Ferenc mauzóleumát (K 28—29) Gerster Kálmán tervezte 1876-ban, kivitelezése 1886-ig tartott. A harmonikus, szép arányú mauzóleum joggal nevezhető a XIX. század egyik legjelentősebb hazai temetői építményének. A kupola koszorút tartó angyalszobra, Kiss György munkája, már nem pusztán dekoráció, hanem az architektúrával egyenrangú alkotás. A belső tér közepén eredetileg a nevezetes Deák-szarkofág állt, Stróbl Alajos műve, amelyet a második világháború idején bombatalálat semmisített meg (helyére dísztelen kőszarkofág került). A mauzóleumbelsőt díszítő, Székely Bertalan készítette falképeket néhány évtized múlva az eredeti festményekhez igazodó mozaikok váltották fel; ezeket Róth Miksa kivitelezte. A Deák-mauzóleum évtizedekre a Kerepesi úti temető szimbolikus centrumává vált, környéke pedig a temető térbeli hierarchiájának leghangsúlyosabb, legelőkelőbb részévé. Gerster és Stróbl később együtt indult a Kossuth-mauzóleum pályázatán, és el is nyerték a megbízást. Gerster Kálmán nemcsak nagyobb funerális építményeket, >7
