Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
harci-féle harang anyagából. A toronyóra több mint 160 éve mutatja az idő múlását. A toronysisak Buchlok János tervei szerinti, mai formáját 1859-ben kapta. A korábbi zsindelyezést ekkor váltotta fel a vörösrézből készült sisak. Az 1910-től több rendezési terv is foglalkozott azzal, hogyan lehetne elfordítani vagy odébb tolni, áthelyezni az épületet. Az egyház maga is készített egy monumentális tervet a templom oldalhajókkal való bővítésére, illetve arra, hogy köré négy-hat emeletes épületkomplexumot emelnek. Móricz Zsig- mondot is komolyan foglalkoztatta a Kálvin-palota kialakításának ötlete. Erről szólt volna tervezett - de végül halála miatt meg nem valósult — regénye, amelyhez komoly anyaggyűjtésbe kezdett. A második világháború végén Budapestet bombázások és ágyútüzek pusztították. A templomépület elsősorban a tetőzetén sérült meg, de a torony egyik oldalát is megrongálta egy gránát. Adományok és az egyháztagok kölcsöne tette lehetővé az 1947-re befejezett újjáépítést. 1967 és 1969 között az Országos Műemléki Felügyelőség végeztetett teljes műemléki helyreállítást, visszaállítva a templom eredeti formáját. Az épületről lehántották az 1926-ban felrakott dörzsölt vakolatot, a mai kép újra a Hild-féle kváderolt homlokzatot mutatja. A német ajkú reformátusok Hold utcai temploma V., Alkotmány utca 15. A XVIII. és XIX. század fordulóján Pest városfalaitól északra kialakuló elővárost 1790-ben II. Lipótról nevezték el. A XIX. század második felében a főváros egyre nagyobb ütemben terjeszkedett észak felé. A városrész fejlődését felgyorsította, hogy 1872 és 1876 között - Ernest Gouin és munkatársai tervei szerint - elkészült Budapest második hídja, a Margit híd. Habár a Lipótváros mai arculatát az 1900 körüli évtizedek vehemens építkezési lázában a kormányzat és a pénzvilág számára emelt paloták uralják, az ezt megelőző időszakból is áll itt néhány jelentős épület, többek között a Magyar Tudományos Akadémia 1862 és 1864 között emelt neoreneszánsz palotája, az 1851-től több évtizeden keresztül épített monumentális Szent István-bazilika, az 1884-ben elkezdett és két évtizedig épült neogótikus stílusú Országház, valamint a német ajkú reformátusok 1878-ban felszentelt Hold utcai temploma is. 39
