Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

Az 1830 óta működő Kálvin téri első pesti református templomban is tartottak a magyar mellett német nyelvű szertartásokat. Az egyházközség növekvő létszáma azonban szükségessé tette, hogy külön templom épüljön a német ajkű egyháztagok részére. A pesti református egyházhoz 1859-ben érkezett e tárgyban beadvány, amelyet az egyháztanács támogatásáról biztosított. A beadványt aláírók között találjuk a Ganz, a Biberauer (Bodoky), a Hagemacher és a Dreher család tagjait. A következő évek adománygyűjtéssel teltek. A magyar állam támogatásán és a hazai magánadományokon kívül külföldről (Svájcból, Németországból, Angliából és Svédországból) is érkeztek adományok. A főváros 1869-ben a német ajkú gyülekezet számára ingyen adott át 650 négyszögölnyi területet templom, papiak és iskola létesítésére. Az alapkőletételre 1870-ben került sor. A templom tervezésével a svájci származású Ray Rezső Lajos (1845—99) építészt bízták meg. A zürichi és párizsi tanulmányait követően 1868-ban Magyarországra érkező és itt építészirodát nyitó Ray a templomot neogótikus stílusban építette fel. A keletre néző főhomlokzaton nyíló bélletes kapuzathoz pár lépcsőn átjutunk. A főkapu egy-egy oszloppal megtartott, falsíkból kiemelkedő építménye fölött három nyújtott, valamint két kisméretű ablak nyílik, az utóbbiak között egy rózsaablak látható. A kerek apszissal záródó, egyhajós csarnoktemplom bejárat fölötti karzatára került a kórus és az orgona. 1890-ben készült el a templom és a két szárnyépület, amelyekben a bérlakások mellett a lelkészlakot és az egyházi hivatalokat is elhelyezték. Az Alkotmány utca 15. és a Kálmán utca 10. szám alatti bérházak az 1950-es évek elején történt államosításukig a református egyház tulajdonában voltak, jövedelmükből tartották fenn a Bethesda Kórházat, valamint a Bethánia Árvaházat.

A második világháborúban a templom súlyos sérüléseket szenvedett, a fedélszék nagy része leégett. A fedél nélküli épület belseje négy évig ázott. Telekeladással sikerült a sérülések kijavításához szükséges pénzt előteremteni. Az ötvenes évektől — az állam beavatkozása révén - a templom mintegy öt évtizedre elvesztette eredeti rendeltetését, külső megjelenésének változatlanul hagyása mellett belsejében profán funkciójú helyiségeket alakítottak ki. Méltatlan módon 1965-től a Magyar Televízió jelmezraktára és varrodája működött a templomépületben. A templomtérben emeleteket alakítottak ki, valamint az anyagmozgatás megkönnyítésére teherliftet helyeztek üzembe.

40