Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

csit mindkettő igaz. Mindenesetre a Vli. kerületi Klauzál teret sokan használják és szeretik.

Ha az újító megoldásokat vennénk rajta számba, a tér nem nyerne semmilyen díjat. Szögletes vonalvezetésű, szabálytalan alakzatokban lerakott burkolata puritán haszonelvűséggel tagolja a teret a különböző funkciók szerint - kerti asztalok itt, játszótér ott, kutyafuttató amott, és így tovább. A melegebb hónapokban a teret a burkolat kövei közötti kerek ágyásokba ültetett egynyári virágok üde színei vidítják fel. Minden oldalról a sűrűn lakott Erzsébetváros szövevénye veszi körül; ez az a városrész, amely, úgy tűnik, folyamatosan megújítja önmagát, bár nemegyszer történelmi értékeinek rovására.

Ha most végignézünk a környéken, nem tűnik azonnal szembe, hogy a múlt század elején a Holló—Dob—Síp—Kazinczy—Wesselényi-Nyár utca szegélyezte terület a város egyik legtehetősebb negyede volt, teli arany- és ezüstművesekkel. A teret övező csodálatos, bár mostanra meglehetősen elhanyagolt megjelenésű épületek gondos vizsgálata azonban cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a tér valaha egy sokkal gazdagabb negyed része volt. Keressük meg például a Klauzál tér i6.-ot, ahol a régi épületet lebontották, hogy helyére 1906—07-ben egy Stobb Adolf tervezte újat emeljenek. A Kisdiófa utcai hom■ Szabadtéri piac a Klauzál téren, 1890 körül (Klödz György)

32