Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

kedést egy olyan negyedben, amelyet nem ekkora járműforgalomra terveztek. Ha ellátogatunk más városokba (például Koppenhágába vagy Stockholmba), ahol a gyalogos biztonságos közlekedését alapvető emberi jognak tartják, és az autózás/parkolás olyan privilégium, amelyet bármikor vissza lehet vonni, nem nehéz rájönni, miért veszélyes és ostoba dolog az autósok életét megkönnyíteni. Irreális azt gondolni, hogy véges azoknak az autóknak a száma, amelyek egy adott területen közlekednek, és ha több parkolóhelyet biztosítunk a számukra, akkor megoldjuk a problémát, nem pedig fokozzuk. Mert, ahogy azt egyszer valaki találóan megfogalmazta, ha az autósávok számát növeljük a közlekedési dugók megszüntetésére, az olyan, mintha az elhízás ellen a nadrágszíj meglazításával védekeznénk.

Klauzál tér

Ez az a hely, ahol mindig nagy a tömeg, mindig zajlik az élet. Nehéz megmondani, hogy ez vajon azt bizonyítja-e, milyen jó köztere van a környéknek, vagy inkább azt, hogy a kerület mára annyira beépült, hogy majdnem minden más budapesti kerületnél kevesebb benne a zöld terület. Talán egy ki■ „A barátiásnak nincs szüksége szavakra - ez a magány gyötrelmeitől megszabadított egyedüllét." - Dag Hammarskjöld

31