Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

vasvázas nyilvános vécék egyike, amelyeket Beetz Vilmos szabadalmaztatott 1901-ben, és számos budapesti közterületen felállított.

Egy tér vonzereje — szinte minden városi területhez hasonlóan - erősen függ közvetlen környezetétől. A Károlyi-kert Magyar utcai bejárata felőli oldalán egy új, kiülős kávézó nyílt, melynek hatására a kis tér nagyobbnak és még hívogatóbbnak látszik. Ott van még a „kölcsönzött" városképi elem is az Egyetemi templom tornyaival (1725—44 között épült egy török mecset helyén) a Henszlmann Imre utca végén. A teret övező utcákat — a Magyar, a Ferenczy István és a Henszlmann Imre utcát — érdemes építészeti értékeik és sokszínűségük miatt is szemügyre venni; az épületeken hol a klasszicista, hol a neoreneszánsz vagy éppen a romantizáló neobarokk elemek a meghatározók. A Károlyi Mihály utca 12. szám alatt található az 1866—68 között épült, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épület, amely először a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek adott otthont, majd a Vízművek székháza lett, most pedig az Ybl-palota Rendezvényközpont található benne.

A Károlyi-kert egykor a Károlyi-palota kertje volt. A palotában 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (kézirattár, könyvtár, művészeti és relikviatár, valamint médiatár) működik.

A helynek komoly történelme van még a palota megépítése előtti időkből - XI. és XII. századi emlékeket, köztük ékszereket is találtak itt.

A palotának az évek során számos tulajdonosa volt — 1744-től Patachich Gábor kalocsai érsek, 1747-ben Barkóczy Ferenc egri püspök birtokába került. 1768-ban jutott hozzá a Károlyi család. A palota és a kert mint magántulajdon utoljára Károlyi Mihályé volt, aki 1918—19-ben, a rövid életű polgári demokrácia idején Magyarország miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke lett.

A palota U alakú klasszicista épület egy ráépített szinttel és barokk központi résszel. Egyes díszítőelemein a késő barokk, a klasszicizmus, a korai eklektika és a neobarokk stílus jegyei is megfigyelhetők. Károlyi György 1832-ben bővíttette és modernizáltatta az épületet. A terveket Anton Pius Riegel bécsi építészt készítette, a kivitelezési munkálatokat Hofrichter József pesti építőmester vezette. Riegelt 1833-ban Heinrich Koch váltotta fel, aki később a Károlyiak vidéki kastélyait is építette. Hofrichter József halála után a kivitelezés irányítását Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alakja vette át.

22