Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ Ritka pillanat: a károlyi-kert látogatók tömege nélkül

A kert legrégebbi fellelhető dokumentuma egy 1768-as tervrajz. 1770-ben új terv készült, mely szerint egy sétány haladt át a tér közepén, két oldalán rokokó virágágyásokkal és szimmetrikusan elhelyezett virágládákkal mediterrán növények számára. A parkot szőlőlugasok övezték, de kialakítottak benne egy háromszög alakú konyhakertet, valamint a déli oldalon egy medencét is. A parkot 1775-ben elöntötte az árvíz. 1780 és 1790 között Janits György új terve alapján biedermeier stílusú vázákat helyeztek fel egy kőfalra, és elkészült egy virágokkal szegélyezett kettős sétány is. A konyhakertek ekkor még mindig megvoltak, a tér közepére pedig egy pavilon került. Üvegházak és egy kertészlak is gazdagította a parkot, melyben angol kert is volt, kis tavacskával és kanyargós ösvényekkel.

A XIX. században a mindaddig alapvetően barokk stílusú kertet a közeli gödöllői kastély kertjéből és más palotakertekből hozott növények beül23