Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ A környékbeliek élvezik a sétát a Statisztika-parkban, igei ben a mai Mechwart liget még jobban emlékeztetett egy angol parkra

bér. Van abban valami komikus, hogy liget a neve, mint a Városligetnek vagy a Népligetnek - ugyanúgy, mint ahogy az is megmosolyogtató tulajdonképpen, hogy a yorkshire terrier és a rottweiler is ugyanúgy kutya —, de hát mégis csak egyfajta lekicsinyített parkkal van dolgunk. A Mechwart liget abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a hozzá hasonló méretű és arányú tereknél valahogy jobban tud sokszínű lenni anélkül, hogy ez konfliktusokat okozna.

Bármilyen napon jövünk is ki ide, az egynyári virágoknak helyet adó ágyás körül számos hajléktalan foglalja el a padok hosszú sorát, mellettük helybéli idős emberek, fiatal szülők, gördeszkások és a II. Kerületi Önkormányzat dolgozói (az önkormányzat közeli épülete hatásos, bár korántsem nagyszerű látványt nyújt a lépcsősor tetején). Demográfiai és szociológiai szempontból igen különböznek tehát az egyes padokon helyet foglalók, valahogy mégis megférnek egymás mellett. A virágágyás két oldalán kialakított, kerítéssel körülvett, jól felszerelt játszóterek könnyedén lehetővé teszik a gyerekek életkor szerinti elkülönülését. A virágágyás részesül a legtöbb gondozásban: egynyári virágait szezonjuk szerint gyakran cserélik. A szökőkút aránytalanul sok helyet foglal el a ligetből, különösen hogy karbantartása és üzemelte11