Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ „Az éjózaka ezenzemü, a nappal aak eggyel frigyei.Francii William Bourdillon

tése nem kevés kívánnivalót hagy maga után, a park látogatói azonban nagyon leleményesen használják fel hol ülőhelyként, hol gördeszkás pályaként, vagy gyereksétáltató útvonalként és még ezernyi más módon.

A nagyjából 18 ezer négyzetméteres parkot a Főkert igazgatója, Jancsó Vilmos tervezte újra 1945-ben. A liget fái között van egy több mint száz esztendős császárfa. A teret sokáig Statisztika-parknak is hívták — mellette emelkedik a Központi Statisztikai Hivatal két épülete, és két közeli utca is statisztikusok, Fényes Elek és Buday László, a hivatal valamikori vezetőinek nevét viseli -, bár 1926-tól hivatalosan a Mechwart nevet viseli. Mechwart András (1834- 1907) egy alsó-bajorországi kis iparvárosban, a Majna menti Schweinfurtban született. Ragyogó tehetsége már tanonckorában megmutatkozott. Mérnöki tanulmányait az augsburgi politechnikumban végezte. Vasútgépészetet, malomipari gépgyártást és hídépítést tanult, majd 1859-ben Magyarországra érkezett, és beállt Ganz Ábrahám budai vasöntödéjébe. 1869-ben igazgatója, majd Ganz halála után 1874-ben a vállalat tulajdonosa is lett. Visszavonulásakor a Magyar Tudományos Akadémia magas kitüntetéssel jutalmazta. A vasút fejlesztésének egyik első vezéralakja volt. Korábbi négyalakos emlékműve, Stróbl Alajos munkája a második világháborúig állt

12