N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ A kábelalagút

Hivatalának engedélye előírta, hogy az alagutat a Fővárosi Vízművek korábbi alagútépítési tapasztalatait figyelembe véve kell megépíteni.

1941-ben kezdődött meg a munka. A déli Összekötő vasúti hídtól 120 méterre délre, a két parton jelölték ki az indítóaknák helyét. Az alagútfúrást úgynevezett keszonos módszerrel végezték (ezt alkalmazták később a metró építésénél is), túlnyomás alatt. Bányászati módszerekkel, kézi erővel termelték ki az alagút anyagát, majd kétsoros téglagyűrűvel falazták ki. A szivárgó vizeket az alagút alján gyűjtötték össze és vezették ki a lejárati aknák alján létrehozott zsompokba, ahonnan szivattyúkkal a felszínre emelték. A két alagútfél elkészülte után a téglafalazatot kivakolták, majd belülről egy 20 centiméter vastag vasbeton csővel bélelték. A két szerkezet közötti teret habarccsal töltötték ki. Az alagútban öt szinten változó szélességű (15-30 centiméteres) betonpolcokon helyezték el a kábeleket, ellenőrzésükhöz a közlekedésre 80 cen6