N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

timéter széles, 185 centiméter magas szabad szelvény maradt. Az alagút világítására 95 vízmentes világítótestet szereltek fel, szellőztetésére ventilátorokat állítottak be, amelyek másodpercenként hét köbméter levegőt juttattak a rendszerbe. A kábelek termelte hő elvezetésére önálló, vízhűtéses rendszert építettek ki, amelyet kezdetben saját kutakból, később a Fővárosi Vízművek vezetékeiről tápláltak. Ezekkel a műszaki megoldásokkal sikerült az évről évre növekedő kábelmennyiség hőegyensúlyát megőrizni. A beszivárgó vizek kiemelésére 85 liter/perc teljesítményű szivattyúkat telepítettek, kapacitásuk az 1954-es nagy dunai árvízig elegendőnek bizonyult, akkor azonban pótszivattyúkat kellett beállítani.

A kábelalagút építése 1943 őszén befejeződött, de sorsa nemsokára drámai fordulatot vett Budapest ostroma idején. 1944-ben a német hadsereg a dunai hidakhoz hasonlóan a frissen elkészült és egyre nagyobb jelentőséggel bíró

■ /infa/

c&eppkőképződmények az alagútban

7