Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ Világörökóég madártávlatból

Schulek Frigyes művéről, a Halászbástyáról a Nyugat 1911. évi 23. számában Lengyel Géza.

Budapest egyik leglátogatottabb, legtöbbet fényképezett műemléke a Halászbástya. A Duna-parti panoráma a Világörökség része. A látvány budai súlypontjában elhelyezkedő építmény izgalmas formája vonzza a tekintetet, tornyaival, a szinteket összekötő lépcsőkkel, a mértéktartó szobrokkal mégis visszafogottan, méltósággal simul a Budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) előteréhez.

A hajdan helyén álló várfalszakasz stratégiai jelentőségű volt a királyi székhely és a Duna-partig lenyúló Vízi- vagy Halászváros életében. Itt lehetett belépni a polgárváros központi terére, kapuján keresztül jutott fel az áru a budai halpiacra, erre menekült Hunyadi László 1456-ban. A törökök „Híradás bástyája" (Haber kuleszi) a mai főtorony helyén állt, több mint egy évszázadon át. A keleti várlejtőben 1443-ban itt felépített Szent Mihály-kápolna és a közelében lévő temető a középkorban az egyik legforgalmasabb hellyé tette ezt a vidéket.

A törökök kiűzése - Budavár felszabadulása — után az osztrákok korszerűsítették ezt a falszakaszt is, szem előtt tartva a védhetőség tüzérségi

6