Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
szintes épület Reiss Zoltán tervei alapján 1926-ra készült el. Sajátos hangulatú belső tereiben - melyeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid díszítettek - nem csak kereskedelmi tevékenység folyt: volt itt képzőművészeti kiállítás, divatbemutató, menetjegyiroda, étterem, kávéház, még gyorsfényképész is. Ma - ha plázáinkra gondolunk — úgy mondhatnánk: az áruház megelőzte korát. Ebbe az innovatív környezetbe jól illettek az 1931-ben üzembe helyezett mozgólépcsők. A múlt század hatvanas éveinek „új gazdasági mechanizmusa" azután ismét mozgólépcsőket telepített a többször gazdát cserélő épületbe, amely nélkül abban az időben „nem volt karácsony”. Hegyek között, völgyek között... Mintha a gondoskodó állam megsajnálta volna az ötvenes évek Ratkó-korsza- kának köszönhetően népes gyerektársadalmat. A viharos 1956-os év nyarától az Úttörővasút (ma Széchenyi-hegyi Gyermekvasút) utasai a hűvösvölgyi villamos-végállomástól — vasár- és ünnepnapokon, piros nyakkendős, egyenruhás úttörő-vasutasok felügyelete alatt — egy rövid, de igazi mozgólépcsőn közelíthették meg a Hűvösvölgy állomás épületét. Tervezési, építési és üzemeltetési tapasztalatait később jól hasznosíthatták az épülő 2. metróvonal mélyállomásaira vezető mozgólépcsőknél. A kísérleti mozgólépcsőt - rövi- debb-hosszabb üzemszünetek után - 1973-ban leállították, majd lebontották. Mozgólépcsők a budapesti földalatti hálózatban Bár a kontinens első földalatti vasútja Budapesten épült meg a XIX. század végén, a mélyvezetésű földalatti vasúthálózat megvalósítása csak a második világháború után, a Szovjetunió műszaki támogatásával és technológiájának átvételével indulhatott meg. Moszkva földalatti vasúthálózata akkoriban egyedülálló volt a világ keleti felén, de mind a mai napig a negyedik leghosszabb hálózat. (1995-ben a metróvonalak hossza 243,6 kilométer, az állomások száma 150, a naponta szállított utasok száma 8 millió 723 ezer fő, a szerelvények átlagos követési ideje 85 másodperc, az alkalmazottak száma 24 615 fő.) A budapesti metró mélyállomásaiba mozgólépcsők segítségével jut le az utas. Ezeket bányászati módszerekkel kialakított, ún. lejtősaknákban helyezik el. E műtárgyak szerkezeti megoldásai és építéstörténetük a mélyépítési technológiák fejlődéstörténetét is illusztrálja. A lejtősaknákat öntöttvas 55
