Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

dolták, hogy e név hajdani viselője - a reformkori és a kiegyezés kori Magyar- ország virtusairól hírhedt fenegyereke — szlavnicai és bajnai báró Sándor Móric volt, maga az Ördöglovas.

A gróf Bajnán született 1805-ben. Édesapja, aki a mai budavári államfői palotát (Sándor-palota) birtokolta, a palotát egy kis fedett híddal köttette össze a Várszínházzal, hogy könnyedén eljusson oda. Halála után a gróf életelemévé vált a lovaglás (apja mindentől óvta a vézna fiúcskát). Hajmeresztő mutatványairól a korabeli sajtó rendszeresen beszámolt. Az 1825-ös pozsonyi diétán a királyi párt is elkápráztatta fergeteges mutatványaival, de „felugra- tott" a bécsi Fehér hattyú fogadó második emeletére is, erről évekig beszéltek a császárvárosban. Támogatta Széchenyi Lánchíd-építési terveit (akivel egyébként „lóügyekben'’ volt a legnagyobb egyetértésben), de a Tudományos Akadémia megalapítását felesleges dolognak tartotta, és ezzel kérkedett is.

Gyorsasági rekordokat is felállított: a Baden-Bécs távolságot fogadásból 48 perc alatt tette meg (kétszáz aranyat nyert!), a Buda-Bécs utat - a Va&ár16