Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

napi Újiág később megjelent tudósítása szerint — 9 óra 9 perc alatt. Leghíresebb budai produkciója az volt, amikor a Vízi kaputól a Vízivárosba levezető meredek, íves lépcsőn vágtatott le négyes fogatával, olyan lovakkal, amelyeket erre sosem képeztek ki. Baj nélkül megúszta. Nem volt azonban mindig ilyen szerencséje. Többször szenvedett kulcscsont- és bordatörést, agyrázkódást, térd- és vállficamot. 1850-ben elméje elborult, előbb egy prágai, majd a döblingi elmegyógyintézetben kezelték.

1878. február 23-án Bécsben bekövetkezett halálához is legendák fűződnek: a koporsóját hazaszállító négyes fogat tüzes, fekete paripái a bajnai templom előtt megvadultak, majd miután nagy nehezen megállították őket, összeestek és kimúltak. Sándor Móric gróf emlékét ma ez a rövid kis budai lépcső, a bajnai kastély és Kálmán Imre operettje, az Ördöglovai őrzi.

Emlékhely alul-felül: a Gránit lépcső

A budai Várba a Vérmező felől igyekvő turisták közül legtöbben a kényelmes, árnyas Gránit lépcsőt választják. Már indulásnál megállítja őket Kampfl József alkotása, Brunswick Teréz kedves mellszobra, amely a lépcső alsó szakaszán, a kiöblösödésből tekint a hajdan volt Kisdedóvó felé (ma Attila út 81.). Korompai Brunswick (Brunszvik) Teréz grófnő 1775. július 27-én Pozsonyban született. A különös sorsú asszony 1828. június i-jén megnyitotta az Osztrák-Magyar Monarchia első kisdedóvóját, melyet Angyalkertnek nevezett. Ő állította az első karácsonyfát Magyarországon 1824-ben. Emlékét a róla elnevezett számtalan óvoda és egy pedagógiai díj őrzi.

Szobra helyén korábban P. Szathmári Károly szobra állt, melyet 1984-ben a Gránit lépcső felső, Lovas úti végéhez helyeztek át. Az R. Kaisler Károly mintázta 1931-ben készült szobor talapzatán olvasható intő idézet („Dőre ki a letűnő napra néz, / Én csak a felkelőt lesem, / Magyar hajnal hasadását várom") és az életutat jelző évszámpár alapján kevesen tudják azonosítani a markáns férfialakot. Szathmári 1830. július 24-én Szilágysomlyón született. Fiatalon részt vett a szabadságharcban Bem tábornok zászlóaljában, majd évekig bujdosott. A kiegyezés után országgyűlési képviselő, újságíró, lapszerkesztő volt. Több törvényjavaslatot készített a kisgyermekek védelmére, 1872-ben megalapította az Országos Kisdedóvó Egyesületet, folytatva a Brunszvik Teréz

'7