Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

kapuzataira emlékeztet. A tanházformával az építész arra utalt, hogy a zsinagóga az istentisztelet mellett ősidők óta a tanulás háza is. A templom könyvei a gyülekezet bármely tagjának rendelkezésére állnak. A vallásos zsidó számára a tanulás is folyamatos ismétlést kívánó tevékenység.

A kaput két-két lizéna keretezi, plasztikájuk a dór oszlop kannelúráit idézi. A lizénaoszlopok a kapu arányaihoz illő timpanont tartanak. A finom ívű, egyszerre keleti és szecessziós hatású, pirogránit díszítésű béllet, valamint a keret geometrikus, klasszicizáló formáinak kontrasztja a kor feszültségét hordozza.

A templombelsőben a zsidó vallási szimbolika elemei jelennek meg: a mohamedán építészeti előképekre visszavezethető és a főhomlokzat kőtáblás timpanonjával is összhangban álló kis keleti falat a Jákin és Boáz bibliai királyfiakat jelképező oszloppár fogja közre, az oszlopokon a szimbolikához kapcsolódó héber bibliai idézetek. A fedés dongaíveinek Dávid-csillagos „égboltja" alatt, a szerkezeti elemeken héber és magyar nyelvű idézet a kőtábláról: „Szeresd felebarátodat...” A falakon égszínkék-fehér-aranysárga keretes mintázatok, köztük indázó makkabeus liliomok. A belső díszítés néhány eleme és a főhomlokzat csillag- és virágmintás díszítésű pirogránit falbéllete a sok magvú, termékenységet szimbolizáló gránátalmát idézi. A tórát is öltöztető gránátalma a zsidó nép és a zsidó hit jövőjének jelképe.

A Páva utcai zsinagóga az [990-es évekre romlásnak indult. A felújítást az állam vállalta, de nem templomként, hanem egy Holocaust-Dokumentációs és Emlékközpont részeként. A 2004-ben átadott intézmény Mányi István Ybl- díjas építész 2000-es díjnyertes pályaterve alapján épült fel. A központ kialakítása során — több fórumon zajló sajtó- és építészeti vita közepette — az eredeti, műemlék zsinagógaforma megtartását választották. Mányi kilenc méter magas szárnyakat emelt az épület köré. Az így keletkezett árkádsorba a Magyar Auschwitz Alapítvány szándéka és Zsótér László designer tervei szerint a 600 ezer magyar zsidó áldozat nevét írják füstszínű üvegzománc lapokra. A zsinagóga és az utca közötti fal így megnőtt, a templom monumentális térhatása megváltozott: az építész koncepciójának lényege, hogy az emlékezés és kegyelet terét elválassza a városi tértől, felhívva ezzel a figyelmet arra, hogy a Soá egy felborult világ része volt, élesen elhatárolandó a békés köznapok rendjétől. A terv bírálói szerint ez a zártság nehezíti a központ céljának teljesülését: a magyar zsidóság tragédiájának össztársadalmi feldolgozását.

70