Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A világ ötödik állami holokauszt-emlékhelyének átadásakor rendezett megrázó emlékünnep azonban igazolta az építész elképzeléseit. Az utca felől tört-dőlt, indiai kőből komponált épületplasztika fogad, mely egyesíti a kegyeleti építészet évezredes tradícióit és az építészet kortárs eszközeit. A fémkaput Seregi György, az udvart és a tetőkertet Török Péter tervezte. Az épületek a Holocaust Múzeumnak, a dokumentációs központnak, a levél-, könyv- és médiatárnak adnak helyet (belsőépítészet: Szenes István és Gergely László, üvegablakok: Szilárd Klára és Köblitz Birgit). A központ 2005-től kutató, oktató feladatokat is ellát. A tűzfalak mentén irodaépület készült a dokumentációs központ részére, a kiállítás tereit pedig a föld alatt és az egykori zsinagógatérben alakították ki. Az állandó kiállítás még nincs kész. Megvalósult viszont Budapest háború utáni első új zsinagógája: a teleksarkon a Tűzoltó utcai körzet számára emeltek imaházat. A Nagy Fuvaros utcai zsinagóga A XIX. század végén a József körúttól keletre fekvő városrészben, a Külső- Józsefvárosban a lakosság meghatározó rétegét a nagyrészt Galíciából és a keleti országrészekből áttelepült, nehéz sorsú zsidó lakosság alkotta - főként iparosok, segédek, kiskereskedők, házalók, alkalmazottak. A József kőrúthoz közel eső Nagy Fuvaros és Népszínház utca köré szerveződve a jobb módú kispolgárság, távolabb, a Teleki tér köré a szegényebb réteg települt. A negyedben már a húszas évek előtt is voltak kisebb imaházak. A Nagy Fuvaros utca 4. szám alatti templomot is 1922-ben avatták. A telken álló ház még 1897-ben épült Kaufmann József vendéglője számára, később a Józsefvárosi Kaszinó működött benne. A tulajdonostól, Grosz Zsigmondtól vásárolta meg a húszas évek elején egy neves zsidó egylet: az Emberbarát Egyesület. Az átépítés első terveit Baumhorn Lipót, a véglegeseket Freund Dezső jegyezte. A lakóépületbe telepített templom felépüléséhez legjelentősebb adományokat nyújtók között szerepel az ő neve is. Az épületen kívülről semmi nem mutat templomot. Belül helyet kaptak a zsinagóga, a kultúrterem és az egyesületi konyha helyiségei. A zsinagóga az udvar beépítésével jött létre, a korábbi, utcai vendéglőből kialakított előcsarnokkal, innen nyíló női karzattal. A hosszanti imatermet három oldalról robusz7'
