Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
■ A Páva utcai Záinagógabeíóő a rekonótrukcic után kissé átfedő sorolása így központi helyet jelölt ki a bimának. Bravúrosan centrális tér jött létre annak ellenére, hogy a térelemeknek háromszorosan is hosszházas karaktere volt. A padsorok mégsem a hossztengelyek, a tóraszekrény irányába, hanem a tóraolvasó emelvény, a centrum felé néztek. A női karzatok is erre a centrumra fókuszáltak. Az ötszög hegyes záródásánál, emelvényen elhelyezett tóraszekrény kis fülkét rekesztett el a térből, utalva az ősi Szentek Szentje térsorának végpontjára. A telepítés további erénye, hogy a korábban ott álló udvari épületeket is meg lehetett tartani. A Tűzoltó utcai és a belső oldalhomlokzat is zárt tömeghatású volt, csak a lizénák és az ablakok körüli keskeny szamárhátíves bélietek tagolták. A mai átalakítás előtt a zárt udvarra lépve a főhomlokzat monumentálisnak tűnt. A szinte az egész felületet kitöltő kettős kapuzat boltívei felett Zsolnay- pirogránit plasztika: koronás kőtáblapár. (A zsidó tradícióban többféle korona létezik: a tóráé, a papi méltóságé és a királyé. Ábrázolása a zsinagógában Isten jelenlétét szimbolizálja, fennköltséget, emelkedettséget közvetít.) A kőtáblák körüli keleties mintázat az iszlám medreszek (tanházak) mozaikbélletű 69
