Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
kapuja: igazak mennek be azon." A főkapukat a minaretek lábazatai választják el a jobb és bal oldali, a nők elkülönített belépését szolgáló, szimmetrikusan kialakított két-két kisebb oldalkaputól. Az utcai traktus földszinti vasrácso- zatú előterét zárt szélfogó köti össze a zsinagóga oktogonjának kapcsolódó cikkelyével. A zsinagógateret hét oldalról karzat tagolja. A keleti, nyolcadik oldalon a centrum négyszögletű térrel bővül, itt a mizrahi emelvényen áll a négyszögletű kupolás tóraszekrény, az ajtaja felett a belső térelemekkel harmonizáló, csipkézett boltív. Vasszerkezetű kupolájának kazettáiban sárga üveg Dávid-csillagok. A visszaemlékezések szerint az ablakokat úgy alakították ki, hogy a beáramló napsugár nyári délutánokon fénybe borítsa a frigyszekrényt. A vegyes (vas és fa) szerkezet kettős térhéjat épít: a belsőt nyolc keskeny öntöttvas oszlop övezi, az oszlopok között Alhambra-csipkézetű, árkádos öntöttvas ívek feszülnek. Ezeken az oszlopokon áll a nyolcszögű gúlatető, fagerendás, állanternás mennyezettel. A festett-kazettás mezők és gerendák mintázata szinte mint a keleti mintás papírlegyezőké. Wagner összetett tér- szerkezete a modern irányába mutat, friss törekvés a födémszerkezet látta- tása is. A falat, karzatot, árkádot egyaránt gazdagon borító díszítés színei: a kék, a vörös és az arany. A Dávid-csillagokon kívül nem látható más zsidó szimbólum. A tóraszekrényben a zsinagóga felavatásakor huszonnégy tóratekercset helyeztek el. A tóraszekrény alá süllyesztett alapító okiratot héber és magyar nyelven is megfogalmazták: a status quo zsidóság sajátos, az ortodoxia és a neológia közötti szerepének megfelelően. A pesti hitközség hagyományai szerint itt is egyszerre két rabbi működött. A Rombach első rabbipárja Brill Sámuel Löw és Pollák Lajos Eleázár. A zsidóság modernizálódása során nem csak a zsinagóga szertartásrendjében történtek változások. Megváltozott a rabbi közösségben betöltött szerepe is. Addig kevés dolga volt a zsinagógában, a szertartást egy közösségi megbízott (hazzán) vezette. A rabbi inkább jogi teendőket végzett: az írott és szóbeli tanon alapuló zsidó törvényekkel, parancsolatokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekben ítélkezett. A modernizálódó hitközségben a rabbi hitszónok lett, átvéve a vándorprédikátorok bibliamagyarázó funkcióját is. Az ortodox irányzat elvetette ezeket a változásokat, a neológ rabbikat hitehagyóknak ítélte. A Rombach neves rabbija, Adler Illés viszont éppen hitszónoki tevé40
