Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
gyományőrző Pesti Zsidó Hitközség ekkor még elfogadta a reformegyletet: templomuk a hagyományőrzők Nagyzsinagógája mellé, az Orczy-házba épülhetett. Ez a Kórus-templomnak is nevezett új zsinagóga az Orczy-ház Király utcai bejáratával szemközt, az udvarban épült, szintén Zofahl Lőrinc tervei alapján. A kor köznyelve „csendes" és „hangos" zsinagógaként említi a két szomszédot, mert a hagyományhoz hű zsinagógát betöltötte az egyéni imádkozással járó - a kívülálló számára hangzavarnak tűnő — moraj, a reformtemp- lomban viszont a hívek csendben hallgatták a kórus-imát. A Kórus-templom háromhajós, klasszicista épület volt, oszlopos női karzattal. Zofahl a keresztény oltár mintáját követte a félköríves, apszisszerűen elhelyezett frigyszekrénnyel. A reformzsinagóga gyülekezete adta az 1859-ben avatott Dohány utcai neológ zsinagóga híveit, az Orczy-ház Kórus-templomából textilraktár lett. A hagyományőrzők zsinagógája tovább működött, egészen a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga felépüléséig (1912). De imaház nyílt itt a status quo ante — a maradó jogállapotú, sem a neológiához, sem az 1871-ben alapított ortodoxiához nem csatlakozó, mérsékelten tradíciótartó - zsidók számára is. Az Orczy- házat 1936-ban a Madách sugárút városrendezési terve érdekében lebontották. A Dohány utcai Nagyzsinagóga Az Orczy-ház hagyományőrző és reformzsinagógái a megnövekedett közösség befogadására nem voltak alkalmasak. Az új templom gondolata már az 1830-as években felvetődött. Saját tulajdonú templomról ekkor még nem lehetett szó, hiszen zsidók nem birtokolhattak ingatlant a városban. 1837-ben 32 évre bérbe vették báró Baldácsy Antaltól a Dohány utcai zsinagóga telkét, majd pár évre rá a szomszéd Síp utca 12. szám alatti ingatlant. Mivel 1840-ben a törvény megengedte a zsidók számára a pesti ingatlanszerzést, 1844-ben megvették a bérelt telkeket. A Dohány utcába zsinagógát, a Síp utcába iskolaépületet szántak. A hitközség az iskola megtervezésével Hild Józsefet (az egri főszékesegyház, a pesti Lloyd-palota, a Tánzer-ház tervezőjét), a klasszicizmus vezető építészegyéniségét bízta meg, és úgy döntött, hogy az új templom a reformok szellemében valósuljon meg. Az újítás a szertartásrend reformját hozta-, a jiddis mellett német és magyar nyelvű hitszónoklatokat, kórust és orgonát. (A hitközség 25
