Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

megvette a Mayerhoffer-részt. A felvilágosult nemesi család, az Orczyak a Pestre betelepülő zsidó családokat bérlőként befogadták. Ekkor kapta a kor­szak legnagyobb, kétudvaros, háromszáz lakásos pesti bérháza a Judenhof nevet. A lakó, közösségi és szolgáltató funkciók mellett az épület fontos rak­társzerepet is betöltött. A ház a zsidónegyed centruma lett, bérlakásokkal, sachterrel (zsidó mészárszék), kóser vendéglővel és kávéházzal — nagytermé­ben börzével —, zsidó könyvkereskedéssel, rituális fürdőkkel, hitegyletekkel. Az egyleti élet zsidó tradícióhoz illő első formája a Temetkezési Szent Egy­let, a Chevra Kadisa már 1790-ben, a zsidó hagyományokat ápoló Siur Egylet 1800-ban alakult Pesten, ezt követte a Zion Egylet. Az 1800-as évek elején a Cheszed Neurim Egylet a betegek támogatására, az Orczy-házzal szomszédos „Fehér Lúd" házban a Bikur Cholim Egylet a betegsegélyezésre; a Menáchem Avelim Egylet a gyászolók vigaszára; a Tomche Jeszomim Egylet az árvák gon­dozására alakult. A segítő szándék meg-megújult: az Országos Izraelita Patro- názs Egyesületet az árvák támogatására hívták létre száz évvel később (1910). A betegeket, árvákat, szegényeket támogató egyletek, egyesületek egy-egy közös elvet valló csoport aktivitásának jeleként — különösen a XIX. század második felében — már nemcsak kisebb szobákban gyűltek össze, de önálló épületet is emeltek imahelyül, vagy társadalmi és vallási kérdésekkel egy­aránt foglalkozó gyülekezeti székhely számára. Taglétszámuk épületeik mé­rete alapján 100-500 fő lehetett. A legtöbb ilyen helyiség és egyleti székhely előbb az Orczy-házba és kör­nyékére, később is elsősorban a Teréz- és Erzsébetvárosba települt. Az első, kifejezetten imaházként használt zsinagóga is az Orczy-házban létesült, 1796- ban. Első rabbija 1799-től Israel ben Solomon Wahrmann volt, aki még Óbu­dán született, és csak komoráns státusa volt Pesten. Vezetésével alakultak ki a pesti zsidó hitközség jogi keretei, vezetői struktúrája. A közösség gyarapo­dása miatt 1820-ban bérbe vették az Orczy-ház frissen ráépített emeletét, egyúttal megnövelték a zsinagógát is. A Nagyzsinagóga átalakítási terveit Zofahl Lőrinc építőmester készítette. A kibővült épületben még egy imaházat kialakítottak. A hagyománytísztelők közössége számára női karzat és hitközségi tanácsterem épült. A megnagyob­bodott Orczy-házban templomot kapott a neológ hitközség elődje, az első pesti reformközösség is-, a Cheszed Neurim (ifjak jámborsága) Egylet. A ha­2T

Next

/
Thumbnails
Contents