Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

Zotiahl Lőrinc Kórui-temploma az Orczy-ház udvarán

Terézvárosi letelepedésük mellett szólt az is, hogy a ma városházaként használt barokk palota, az Anton Erhard Martinéin építész által emelt Károly kaszárnya (Invalidus-ház) környékén már előbb is éltek zsidók. Az épület kantinjait ugyanis már a türelmi rendelet előtt, az 1750-es évek végétől óbudai zsidók bérelték, ők végezték a kaszárnya étkeztetését. Megnyíltak az első kóser mészárszékek, vendéglők és a zsidó piac is — a mai Madách tértől északra -, árusai jórészt gabona-, szarvasmarha-, baromfi-, bőr- és textilkereskedők voltak. A zsidónegyed így alakult ki a mai Király utca Madách téri torkolatánál. Az 1780-as évek elején az első, még illegális imaház is működni kezdett a közösség vendéglős vezetője, Marcus Sachsel házában. Ezt a város még bezáratta, de a türelmi rendeletet követően új imaház létesült a Király utcai Heuserl-majorban, az óbudai közösségtől kölcsönzött tórával.

A zsidók pesti gyarapodásával párhuzamosan megindult a differenciálódás. A különböző csoportok számos zsidó tan- és segélyegyletet is alapítottak, melyek a Terézvárosban hozták létre saját ima- és székházaikat. A legjelentősebbek a mai Károly körút keleti oldalán, az 1700-as évek elején épült Orczy- házban működtek. Az eredetileg két ház egyikét az Orczy család birtokolta, a másikat Mayerhoffer András építész. Az 1700-as évek végén Orczy József

23