Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

A holokauszt túlélői csak 1949-ben egyesültek a pesti hitközséggel, de még a megfogyatkozott közösség sem állt az összeolvadás pártján. Az állami nyomásra megtörtént egyesülés után a budai hitközség ingatlanait államosították. Az 1944-es ostrom során megsérült zsinagógát a háború után a hatóság lebontatta. Az akkori alsó várfalon kívüli zsidó temetőt a város fejlődése miatt már korábban felszámolták.

Pesti kezdetek: az egykori Orczy-ház és az egyletek zsinagógái

A török kiűzése után Budához hasonlóan egy évszázadon keresztül Pesten is törvény tiltotta a zsidók jelenlétét. Még rövid időre sem szánhattak meg, sót át sem mehettek a városon. Az első engedményt egy 1755-ös rendelet jelentette: a zsidók áthaladhattak Pesten, és részt vehettek a vásárokon. Az 1760-as években a vásárok alkalmával vendéglősként már tartózkodhattak is a városban — meghatározott, rövid időre. De már ekkor is élt néhány zsidó Pesten, az úgynevezett komoránsok (commorans) — határozatlan ideig szóló tartózkodási engedéllyel időző, megtűrt zsidók. Jelentős áttörést II. József már említett türelmi rendelete hozott. A városok ekkortól kevésbé gátolhatták a zsidók — ekkor még bérlői jogviszonyú - letelepedését. Az első pesti zsidók nagyrészt Óbudáról és Újlakról érkező kereskedők voltak, őket a vásárok vonzották ide. A keddi és szombati budai vásárokat már az 1689-es budai rendelet szerint háborítatlanul látogathatta mindenki (a szombati napokkal a zsidókat — közvetve — mégis kizárták). 1694-ben 1. Lipót Pestnek évente további három szabad hetivásárt engedélyezett, a Szt. Medárd, Szt. János és Szt. Lipót napját magában foglaló hetek hétfőjétől. Ez kedvezőbb volt a zsidó kereskedők számára, és a pesti vásár jobb dunai fekvése — a dunai Rakpiac vagy Rakodó tér (Roosevelt tér) és a Piactér, Vásártér (Erzsébet tér) — háttérbe szorította a budai vásárokat.

A zsidó kereskedők először a külvárosi jellegű Terézvárosban telepedtek meg, kívül a városfalon. Azokhoz képest, akik távolból, nagy forgalommal küszködve közeledtek a piachoz, a helybéli zsidók jó pozíciókat foglaltak el. így kezdődhetett meg a zsidóság polgári jellegű, integrált beépülése Pest társadalmába - bár ingatlant 1840-ig nem vehettek a városban.

22